Wass Albert: R�zsasz�rmok

Lesz�llt az alkony s egy gyenge szell�
T�nd�r-r�zs�t hintett az �gre,
F�lembe suttogott egy b�s mes�t,
S tova libbent a messzes�gbe...

Egyszer, r�gen, mikor m�g volt �r�m,
Egy t�nd�r �lt ny�l� r�zs�k k�z�tt,
Alatta v�gan csillogott a t�
S a zord szikla b�borba �lt�z�tt...

Ha j�tt az est, ott dalolt a szell�,
A b�rcen harsogott a vad patak,
S a szell� halk suttog�sa mellett
T�ncolt a k�d, s ez�st holdsugarak...

Hanem egyszer, z�g� fergetegben
A Sz�lkir�ly ork�n-csapata j�tt,
�s elragadva a t�nd�rl�nyt
Elt�nt a s�t�t fellegek m�g�tt...

Az�ta mindig, mikor j�n az est,
S b�borban �sznak a hegyoldalak,
A szell� halkan az �gre sz�rja
A fonnyadt t�nd�r-r�zsa szirmokat...

�n is olyan b�s szell� vagyok,
Verseim picinyke r�zsaszirmok,
Miket most, hogy alkonyom lesz�llt,
Halov�nyk�k v�gtelenbe sz�rok...